A szeles időjárásnak köszönhetően egy évtizede nem látott magasságba emelkedhetett a hazai szélerőművek januári kihasználtsága az idei év első hónapjában az elérhető hivatalos adatok szerint.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Emmanuel Macron francia elnök számára zsúfolt volt a múlt hét, hiszen február 7-én, hétfőn Putyin orosz elnökkel találkozott Moszkvában, utána rögtön Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni a két szemben álló fél között. Csütörtökön pedig hatalmas energiaprogramot jelentett be hazai közönség előtt, a kelet-franciaországi Belfort városában, amelynek legfontosabb eleme hat új nukleáris reaktor felépítése a francia karbonsemlegesség elérése érdekében.
Az elmúlt időszakban a villamos energia piaci ára jóval meghaladta a KÁT-ban és METÁR-ban érvényes támogatott árakat, így a két rendszer elkülönített kasszáiban nyereség keletkezett, amit már havonta ki lehet fizetni a rendszereket finanszírozó nagyfogyasztók felé, és ennek mértéke kilowattóránként 19,05 forint, azaz összességében 44,7 milliárd forintot kapnak azok a nagyfogyasztók, akiket az elmúlt időszak energiaár-emelkedései hátrányosan érintettek – közölte szerdán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben - jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Januárban ismét lefagyott a hazai napelempark kapacitás bővülése, ezzel egy éven belül harmadszor fordult elő, hogy az előző hónaphoz képest nem nőtt az 50 kW és a feletti naperőművek beépített teljesítőképessége.
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
40 éves fennállásának eddigi legnagyobb volumenű távhőtermelését, közel egymillió gigajoule (GJ) hőenergia előállítását érte el a tavalyi évben a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ami 28 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosította környezetbarát, fenntartható módon – hívta fel a figyelmet a Budapesti Közművek keddi közleménye. A Hulladékhasznosító Mű a 2021-es működése során 28 millió m3 földgáz felhasználását takarította meg Magyarország számára, illetve mintegy 60 000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezett, és további mintegy 100 tonna egyéb légszennyezés kibocsátásának elmaradását érte el.
Korábban számoltunk be róla, hogy 2021-ben Európa 25 vezető bankja együttesen 55 milliárd dollárt biztosított az olaj- és gázkitermelés bővítését tervező energetikai vállalatok számára. A globális helyzetkép ennél talán még rosszabb a szénkitermelő projekteket illetően, egy új kutatás szerint ugyanis a kereskedelmi bankok 2019 óta 1500 milliárd dollárt irányítottak a széniparba - áll a CNBC cikkében.
Egy hétfői jelentés szerint az európai bankok több milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtanak olaj- és gázkitermelés bővítésére, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség, a globális felmelegedés lassítása érdekében, ellenzi az ilyen jellegű új létesítményeket - írja a Reuters.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
Egészen elkeserítő, hogy az Európai Bizottság friss adatai szerint tavaly átlagosan 505 kg szemetet termeltünk fejenként az EU-ban, 4 kg-mal többet, mint 2019-ben és 38 kg-mal többet, mint 1995-ben. Jó hír legalább, hogy Magyarország azon kevesek között van, ahol sikerült csökkenteni a kommunális hulladék mértékét.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) és a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont együttműködnek a környezettudatos zöldinnovációk építésgazdasági szektorban való felgyorsítása érdekében – jelentette be Prof. Dr. Boros Anita, a Tudásközpont vezetője.
A globális felmelegedés nyomán növekvő fizikai kockázatok, valamint az ezek tompítására hivatott átállásból eredő kockázatok a gazdaság terén is egyre fokozódó mértékben éreztetik hatásukat. Az MNB hosszú távú klíma-stressztesztje azt mutatja, hogy az egyes gazdasági szereplők hiteltörlesztési képességére mindez jelentősen eltérő mértékben hat. E különbségek hatással lesznek a bankok helyzetére, kitettségi viszonyaiktól függően.
Az adatok mérése és megosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellátáci láncok és bármely vállalat karbonmentesítése megtörténhesen. Mégis lehetetlen kihívásnak tűnik, hogy egy nagyvállalat a több száz, vagy akár ezer beszállítójáról minden kibocsátási adatot tudjon, úgy, hogy minden beszállítónak további partnerei és beszállítói vannak, vagyis újabb több száz céges karbonlábnyomot kellene számításba venni. És így gördül tovább az adatigény az egyre kisebb és kisebb cégekre. Erre a problémára reagálva hozta létre a Boston Consulting Group és a CDP a mesterséges intelligencián alapuló platformjukat, ami közös kibocsátási adatmegosztásra hívja az ellátási láncok minden egyes szereplőjét.
Túligényelték a nagy lakossági napelemes EU-pályázat első fordulós keretösszegét, azaz több, mint 101 milliárd forintnyi támogatási igény ömlött be a rendszerbe - tudta meg a Portfolio az Innovációs és Technológiai Minisztérium Sajtóosztályától.
Uniós szinten és Magyarországon is egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégek részéről a hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodások (PPA-k) iránt, melyekkel a társaságok mérsékelhetik a piaci áramárak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázataiakat. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a PPA-beruházások megkönnyítéséről, itthon pedig egyeztetést tartottak a témáról az érintettek bevonásával.
13 új energiahatékonyság-javító intézkedéssel egészítené ki a fél éve megjelent EKR-katalógusát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely most szakmai egyeztetést kezdeményez a sztenderd jegyzék újonnan kidolgozott intézkedéslapjairól.
Az Eurostat friss adatközlése szerint Magyarország az uniós átlag felett, a régióban a legjobban teljesít a közlekedésben használt megújuló energiaforrások részarányában. A kimagasló eredményt tovább javítja a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv, amely több intézkedéssel is ösztönzi az elektromos mobilitás elterjesztését - írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).